Napkeleti királyok
Napkeleti királyok
1. teremőr: Jelentettem már a királynak, hogy itt miféle népek járnak.
2. teremőr: Hogyha a fáma jót susog, Napkeletről jött mágusok!
3. teremőr: Hát a királynak tudni kell, őt minden ilyen érdekel!
2. teremőr: Erre tartanak csakugyan!
Kapitány: Jön a király, készen állj!
Heródes bevonul
Mind: Üdvözlégy, ó, felséges nagy király, néped előtted térden áll!
Heródes: El is várom, hogy hódoljatok, ti palotában nyüzsgő kukacok!
Kik vagytok ti nyájas idegenek? Rólatok beszél most a város, népszerűségtek az enyémmel határos!
3 király: Légy üdvözölve zsidók királya, Heródes!
Napkeletről jöttünk, hogy megkeressük a zsidók újszülött királyát, a Szabadítót, a Messiást!
Új csillag gyulladt ki az égen , ez jelzi születését!Eljöttünk, hogy hódoljunk neki!
Heródes: Köszöntelek benneteket napkelet tudós királyai! Vendégeim vagytok! Én ugyan nem láttam új csillagot, nem tudok újszülött királyról, de körbenézek az ügyben: Térjetek szállástokra, majd hívatlak benneteket:
Kapitány! Kísérd szállásukra a vendégeket!
Még csak ez kellett! Új király! A zsidók szabadítója! Nemzetközi cirkusz a Messiásügyben! Ez a holdkóros nép úgyis eleget álmodozik... De vajon mi az igazság?! Nekem tudnom kell!!
Kapitány!
Kapitány: Parancs!
Heródes: Vezesd elém Jeruzsálem papjai! Mondd meg nekik, hogy hozzák elém a próféták írásait .
Mindent tudni akarok a Messiásról! Elmehetsz!
Kapitány: Igenis!
Papok: Mély hódolattal köszöntünk téged, király! Parancsodra megjelentünk színed előtt.
Heródes: Mit tudtok a Messiásról? Mondjatok el mindent! Mikor, hol születik... de gyorsan!
Pap: Születik majd biztos egy gyermek, tudósaink megegyeznek ebben. De arról nem szól a Szent Ige, hogy most vagy mikor születik meg!
Heródes: Ne kertelj és ne papolj, ne keress kibúvót! Pontos legyen válaszod! Mit tudtok a Messiásról?
Pap: Bálám próféta így jövendölt Messiásról: „Látom őt, de még nincs itt, nézem őt, de még nincs közel. Csillag támad Jákob törzséből, királyi pálca kel fel Izraelből.”
Heródes: Nem szeretem ezeket az új csillagokat! Tovább!
Pap: Izaiás próféta így biztatta a népet: „Erősek legyetek és ne féljetek! Akkor majd megnyílik a vakok szeme, visszanyerik hallásukat a süketek, a sánta ugrándozik, mint a szarvas, és megoldódik a némák nyelve!
Heródes: Ejha!Majd meglátjuk! Sok mindent összeírtak ezek a próféták. Mondjad tovább!
Pap: Én is Izaiást idézem neked, ó Király! „Isten majd bebizonyítja nektek hatalmát. Ez lesz a csodajel: Íme, anya lesz a Szűz, és Fia születik. Fiának neve: Velünk az Isten. Egyszerű emberként él, legyőzi a rosszat és diadalra viszi a jót!
Heródes: Micsoda álom!... De hol születik? Tudjátok-e?
Pap:Mikeás próféta beszélt erről: „És te Betlehem, piciny vagy ugyan Juda városai között, mégis belőled származik, aki kormányozni fogja népemet!
Heródes: Tehát Betlehem! Rendben van, elmehettek! /elfordulva, magának/ Jó, hogy tudom, Igaz lenne ház a csillag? Elmehettek!
Pap: Megjelent már a csillag?
Heródes: Elmehettek, azt mondtam! /magának/
Most már eligazíthatom a 3 napkeleti királyt! De én magam is kiváncsi vagyok rá... majd én vigyázok erre a kis falura... Lesz gondom rá.
Kapitány!Hívd a királyokat!
Kapitány: Uram, királyom, a vendégeid!
3 király: Üdvözlégy, ó király!
Gáspár: Megtudtál-e valamit?
Menyhért: Tudod-e hol született?
Boldizsár: Megháláljuk, mondd, mit tudtál meg!
Heródes: Nem kell nekem meghálálni. Magam is nagyon örülök az új király születésének. Betlehemben született az írások szerint, nem messze van innen. Keressétek meg, s ha megtaláltátok, szóljatok nekem, hogy én is tiszteletemet tehessem.
3 király: Köszönjük, ó nemes lelkű nagy király, segítségedet: Köszönjük vendégszeretetedet, de akkor már indulunk is. Visszafelé benézünk!
Heródes: Járjatok szerencsével!
2. rész:
Fiú: Pásztortársam, játszunk egyet, én már úgy unatkozom!
Lány: De mit játsszunk így kettesben?
Fiú: Hívom a többieket is, játsszuk el azt a szép éjszakát!
Pásztortársak, gyertek ide, gyertek ide gyerekek.
Játsszuk el, hogy mi is történt azon a szent éjjelen.
Gáspár: Mit csinál itt ennyi gyerek, mit zajong és mit ugrál?
Boldizsár: Figyeld csak, mit énekelnek?
Ének: Játsszuk el, hogy mi is történt azon a szent éjjelen!
Menyhért: Csak nem gondolod, hogy ugyanarról az éjjelről énekelnek, ami nekünk is olyan különleges volt?
Boldizsár: Nem tudom, de miért ne állhatnánk meg egy kicsit?
Gáspár: Igazad van, pihenjünk egy kicsit!
/leülnek mind a hárman/
Pap: Micsoda rendetlenség!
Pap: Nem hallod, hogy az Isten Fiáról énekelnek?
„Szeretetből jött közénk el, szeretetet hirdet ő,
szeretetet. vigaszt talál nála minden szenvedő.
Pap: Csak azt ne mondd, hogy ezek a gyerekek tudják az Írást!
Pap: Nézzétek, már csendesednek, figyeljünk rájuk egy kicsit.
Konf.: Ember arcán könny pereg, meghajolnak bús fejek,
ráncot vés a fájdalom, istenképű arcokon,
Szívük mélyén bánat ül és fohásszá szelídül.
Ajkukon a kérelem, Üdvözítőnk, ó jöjj el!
Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő, beteljesült már az idő,
törd át az ég zárt ajtaját, vár a világ, sóvárgva rád.
És az isten könyörül, szavára ott legbelül
elnémul a fájdalom, keserű szó ajkakon.
Letörli a könnyeket az isteni szeretet.
1. pásztor: Olyan különös ez az este: valami ismeretlen öröm tartja hatalmában lelkemet:
2. pásztor: Betlehem mezején mindig öröm volt pajtás pásztornak lenni:
Bojtár: Mondd, nagyapó, mit tudsz a régi jövendölésekről, amelyek a Messiásról szólnak?
Öreg: Mikeás próféta szerint a mi városunkban, Betlehemben kell megszületnie a Messiásnak. Nagyon jó lenne megérni, de én már öreg vagyok...
Bojtár: Ne búsulj, nagyapó, Istennél semmi sem lehetetlen.
1. pásztor: Feküdjünk le pajtások pihenni, hajnal felé hátha ismét meglátogatnak bennünket a farkasok, akkor pedig talpon kell lennünk:
Öreg: Most jut eszembe, én is álmos vagyok, közibétek talán lekuporoghatok!
Bojtár: Így ni, nagyapó, hát csak aludjatok, majd én magam virrasztgatok. Úgy is szép most a csillagos éjjel, majd elbeszélgetek én a Jóistennel! /énekelve folytatja/
Bojtár volt a nagyapám, bojtár vagyok én is,
csak a botját hagyta rám, boldog vagyok mégis.
Kis báránykám minden reggel bégetéssel ébresztget fel,
Kelj fel, édes gazdám.
Deleléskor elnyugszom cifra kis subámon,
nincs énnálam, nagyobb úr az egész világon.
Kis báránykám mellém fekszik szundikálgatunk napestig
Jóccakát kívánok.
Angyalok: Glória, in exelsis Deo! Vagy Dicsőség, mennyben az Istennek!Ho21.ének Bojtár:Pásztorok, pásztorok, angyalszólás!
Pásztorok: Ne beszélj, hadd aludjunk!
Angyal: Dicsőség a magasságban az Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek.
Vagy: Békesség földön az embernek /Ho 21. ének 2.vszak/
Főangyal: Nem álmodtok pásztorok, ébredjetek fel, megszületett Jézus, ez az üzenet!
Pásztor: Ha jól látok, látok angyalkát, ha jól hallok, hallok muzsikát!
Pásztor: De nagy a fényesség valahol, szaladj gyerek, ég az akol!
Pásztor: Nem akol az öregapám, csillag ragyog túl a tanyán!
Öreg: Én már, sejtem, én már értem, ó hát mégiscsak megértem...
Bojtár: Én meg tudom, nem álmodtam, mindennap ezért imádkoztam,
amit kértem valóra vált, földre jött az égi Király.
Kelj föl te is, öreg tatus, megszületett a Kisjézus!
Angyalok: Mennyből az angyal.../Ho 25. 1.2.vszak/
Pásztorok: No, de menjünk szaporán, a fényes csillag után...
Pap: Kisfiam, várjál csak. Hol tanultátok ti ezt?
Lány: Sehonnan, hiszen csak azt játszottuk le, ami történt!
Pap: De az angyal, meg Isten Fiának születése, az csak nem megtörtént dolog?
Fiú: Hát dehogyisnem! Ti nem tudjátok még?
Pap: De...de, mikor volt mindez?
Kislány: Ház pontosan én nem tudom, de a gyermek azóta már járni is tud!
Fiú: Sokat szoktunk játszani vele, és nagyon szeretjük!
Papok: Hát ez hihetetlen! Mi semmit nem tudunk, közöttük meg itt élne? Ez lehetetlen!
Gáspár: Várj még egy kicsit, gyermekem! Milyen volt az a csillag?
Fiú: Hát olyat még eddig nem láttunk, de még nagyapó sem!
Lány: De nézzétek, ott van megint!
Bölcsek: Nézzétek, a mi csillagunk, ami idáig vezetett!
Fiú: Tényleg itt van újra! Olyan, mint akkor éjjel!
Boldizsár: Boldog emberek!Megjelent köztük az Isten Fia, és felismerték!
Menyhért: Menjünk, mi is találjuk meg!
Papok: Ti ezt mind elhiszitek?
Gáspár: Hiszen láthattátok, beteljesedett mindaz, amit vártatok!
Boldizsár: Én már mindent értek! Csak az egyszerű ember képes befogadni Megváltóját. Nem csak a gyerekek játékában, de a valóságban se fogadja őt mindenki egyformán.
Menyhért: És Jézus nem erőlteti magát senkire: Ki-ki maga dönthet, kinyitja-e neki szíve ajtaját.
Gáspár: /hívek felé/: Ti is magatok dönthettek: velük együtt visszafordultok-e,/ a papokra mutat/ vagy jöttök velünk, megtalálni őt.
Tüzed, Uram, Jézus.szítsd a szívemben, lángja lobogjon elevenebben.
Ami vagyok és mind, ami az enyém, tartsd a kezedben, igazi helyén.
Életem útján örök örömem, fény a sötétben csak Te vagy nekem,
Hallod imám és bármi fenyeget, nem hagy el engem, tart a Te kezed.
Angyal: Erre, erre szegény ember, a hited jó helyre vezetett!
Most viduljon szíved, lelked, kicsi Jézus megmelenget!
Jézus: Ne félj, ne félj emberiség,
Atyámhoz elvezetlek én.
Hallgass reám, kövess engem,
a boldogsághoz az út ez lesz!
Emberek, még kicsi vagyok,
hangom alig hallhatjátok.
Nem is sok, mit mondanom kell,
a legfontosabb a szeretet.
Szeresd Istent, sose feledd,
nélküle nincs, nem lesz béke.
Az lehet csak boldog csupán,
kinek élete imádság!
Mária: Köszönjük a látogatást, tiszta szíved hódolatát.
Ajándék és emlék gyanánt. tartsd meg fiam tanítását.
Meglátod, hogy boldog leszel, hogyha mindig Őt követed.
József: Gyertek el hozzánk máskor is, Jézus majd meg fog áldani.
Addig is vígan zengjétek, az Istengyermek megszületett!
Istengyermek kit irgalmad közénk lehozott,
angyaloknak énekével néked áldozok.
Terjeszd fölém kezedet, hogy az istenszeretet
töltse el ma szívem lelkem jászolod tövén.…...
Betlehemi csillagodat ragyogtasd nekem,
ki e sötét lelki éjben jászlod keresem.
Add hitemnek fényedet, akkor biztosan megyek,
S meg nem állok míg a trónod el nem érem én. /Ho 23. l.4. Vszak/